A Góbi-sivatag a világ legészakibb sivataga, északon az Altaj-hegység, Mongólia füves területei és sztyeppjei, nyugaton a Taklamakan-sivatag, délnyugaton a Hexi-folyosó és a Tibeti-fennsík, valamint az Észak-Kínai-síkság határolja délkeletre. Az 1.295.000 négyzetkilométernyi területtel rendelkező Góbi-sivatag Ázsia második és a világ hatodik legnagyobb sivataga.
Ázsia legnagyobb sivataga tehát az Arab-sivatag, viszont a Góbis sivatag rögtön a második mögötte, erről pedig mindent megtudhat az axa-assistance.hu weboldalon. A Góbi-sivatag hideg téli sivatag. Télen erős hideg, tavasszal száraz és hideg, nyáron meleg. Az éves hőmérséklet-különbség meglehetősen nagy, a januári alacsony átlaghőmérséklet elérheti a -40°C-ot, a júliusi átlagmagasság pedig a 45°C-ot is elérheti; a napi hőmérséklet-emelkedés is nagyon nagy lehet. A Góbi-sivatag magas kulturális és történelmi értékekkel rendelkezik, és a Selyemút mentén számos fontos városnak ad otthont. Ráadásul a Góbi régiót először Marco Polo 13. századi élénk leírása ismertette meg az európaiakkal. A Karakum-sivatag körülbelül 350.000 km² területével a 12. legnagyobb sivatag a világon. A Karakum-sivatag Türkmenisztán területének csaknem 70%-át fedi le, északon az Aral-tó, északkeleten a Kyzylkum-sivatag, délkeleten pedig az Amu-Darja határolja. A karakum török nyelven “fekete homokot” jelent, a sivatag homokos felszíne alatti sötét talajra utal.
A Karakum-sivatag mérsékelt kontinentális száraz éghajlatú, a nyarak hosszúak és forróak, az időjárás télen változékony, de viszonylag meleg. Ezen a területen az éves csapadék kevesebb, mint 200 mm, a csapadék főként télen és kora tavasszal, több mint fele december és április között esik. Nagyon kevés folyó és tó található ezen a területen. Bővebb leírásét mindenképpen megéri benézni az axa-assistance.hu-ra.